Csíksomlyó, a kegyhely. A legnagyobb magyar katolikus búcsújáróhely a Székelyföld szívében, a legismertebb magyar ferences kolostor és ferencrendi bazilika. A csíksomlyói kegyhely közelében magasodik fel a Kissomlyó-hegy. Szent hegynek tartja a néphagyomány, mivel évszázadok óta imádkozva járja körös-körül a zarándokok serege. Oldalában keresztek vannak felállítva, keresztúti állomások, és a hegytetőn három kápolna, amelyeknél ugyancsak ájtatoskodnak a búcsújáró keresztények. [Bővebben]


A Gyilkos-tó (régi nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita-megye észak-keleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyrõl lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája.

A Gyilkos-tó közvetlen szomszédságában elhelyezkedõ Békási-szoros összekötõ kapocs Erdély és Moldva között. Itt alakította ki a Békás-patak Erdély egyik legimpozánsabb sziklaszorosát. A völgy délnyugat-északkelet irányban szeli át mészkõréteget. Sziklamászok, kirándulók paradicsoma ez a hely, a szoros teljes hossza 5 kilométer, a csaknem függöleges sziklafalak peremei 200-300 méter magasba nyúlnak a völgytalptól.

A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben aMohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.